english
slovenian
Zalai Borásznők
Bemutatkozás
Zalai borvidék
Bortúra a Zala völgyében
Bortréning Szentgyörgyváron
Bortúra Zalakaros
Oszkó - Hegyi Mulatság Bortúra
Letenye – Kalnik Bortúra
Križevci – Lenti Bortúra
Szőlők - borok
Projektbemutatása
Hasznos információk
ANIMA
A honlapfejlesztés a Szlovénia - Magyarország- Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006-os támogatási konstrukciója által megvalósított SLO-HU-CRO/065/HU számú és "Borászok piaci esélyeinek növelése" című projekt keretében valósult meg.

Oldalletöltés: 891412
Zalai borvidék


Zalai Borvidék bemutatása


Magyarországon 22 borvidék található. Míg a Kárpát-medence a hűvöset inkább kedvelő fehér fajtáknak kedvez, az ágazat egyre versenyképesebb vörösöket is komponál.
Földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetősége:
A Zalai borvidék Zala megyében (a Vas megyéhez tartozó Bérbaltavár kivételével) a Zalai-dombság oldalain és fennsíkjain, illetve a Keszthelyi-hegység északnyugati részének lejtőin a Zalai-dombság agroökológiai körzetben alakult ki. A zalai szőlőtermesztő táj közel 40 év után 1998. január 1-jei hatállyal emelkedett ismét borvidéki rangra. Hivatalos megnevezése 1999 közepéig Zalai borvidék volt. Majd Balatonmelléke borvidéknek nevezték el, és most a mai elnevezése ismét Zalai borvidék.
1. A borvidéknek két körzete van. Településeinek a száma 38 A Zalai körzet, melyhez 18 város, illetve község tartozik (Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót), és a Muravidéki körzet, melyhez 20 település tartozik (Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Miháld, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsisziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk). Jelenlegi területe 1173 hektár.


A térképre kattintva megtekinthető a nagyobb felbontású kép.

A Zalai borvidék

 


 

1 - Bortúra a Zala völgyében
2 - Bortúra Zalakaros
3 - Bortúra Bortréning Szentgyörgyváron
4 - Bortúra Oszkó - Hegyi Mulatság
5 - Bortúra Határmenti kapcsolatok Letenye – Kalnik
6 - Bortúra Határmenti kapcsolatok Krizevci – Lenti
Borvidék határa
Borvidék körzethatár
Borvidékhez tartozó települések

 


 

A borvidék megközelíthető a 7-es és 74-es főutakról valamint ezek leágazásairól.
A borvidék ökológiája:
A Zalai borvidék a Dunántúl hegyes-dombos kontinentális éghajlati területbe tartozik, ezen belül a mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves éghajlati típusba. E tájon a nyár nem túlságosan forró, a tél viszonylag enyhe, az évi hőingás kicsi. A fényellátottság közepes, az évi napfénytartam 1900-1950 óra között változik. Jelentősebb téli fagykár a szőlőültetvényeket ritkán sújtja. Az évi csapadékmennyiség 700-800 mm közötti, s ezzel a Zalai borvidék hazánk legcsapadékosabb borvidéke.
A Zalai-dombság csúcsai ritkán magasodnak 300 m fölé. Ennek megfelelően a szőlők 150-300 m tengerszint feletti magasságban a széles völgyközi hátak fennsíkjain, platóin és a dombok többnyire déli, délnyugati kitettségű lejtőin helyezkednek el.
A folyóvölgyekkel sűrűn behálózott, hullámos felszínű dombvidéket az egykori Pannon-beltenger homokos-agyagos üledékei építik fel. E fölött vastagabb-vékonyabb lösztakaró települt, melyen agyagbemosódásos barna erdőtalajok vagy barnaföldek képződtek.
A borvidék története:
A borvidéken a rómaiak, majd az avarok voltak a szőlőtermesztés meghonosítói. A honfoglaló magyarok e tájon már jelentős szőlőtermesztést találtak. Számos lelet, valamint földrajzi nevek tanúsítják, hogy az Árpád-házi királyok idejében, a térségben fejlett szőlő- és borkultúra volt. A török megszállás nem kedvezett a szőlőtermesztésnek, sok ültetvény leromlott, tönkrement. A török uralom alóli felszabadulás után a térség szőlőtermesztése fellendült annyira, hogy a XIX. század végére Magyarországon a 3. helyre sorolták bortermelését tekintve. A filoxéravész a borvidéken is nagy károkat okozott. A helyreállítás során talán erre a borvidékre került be a legtöbb direkttermő-szőlőfajta. A neves európai szőlőfajták boraiból sokat használtak fel pezsgőgyártásra. Nagyméretű nagyüzemi szőlő- és bortermelés a tájban nem alakult ki.
A borvidék szőlészete:
Zala megyében a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyományai vannak. A filoxéravész óta eltelt időszakban a zalai termelők nem csak borszőlőfajták, elsősorban fehér bort adó fajták termesztésével foglalkoztak, hanem élen jártak az étkezési szőlő termesztésében és forgalmazásában is. Emellett Zala megye, de főként Zalaszentgrót és környéke a 19. század végétől a kisüzemi oltványkészítés egyik hazai központjává vált.
Egyes vidékeken - így Zala megyében is - a kistermelők körében háziiparszerűen fejlődött ki az oltványtermelés. A szaporítóanyag-előállítás helyi sajátossága volt a sározott oltványkészítés. A kész oltvány felső végét, a metszlapok alatti részig agyag és homok keverékéből készített pépbe mártották. A sározott oltványt nem hajtatták elő, hanem tavasszal a talaj felmelegedése után bakhátasan iskolázták.
A változatos sor- és tőtávolságú ültetvények legelterjedtebb tőkeformái az 1 m2 körüli tenyészterületű karós bakművelés és az egysíkú, függőleges támberendezés mellett fenntartott, szélessoros Moser-féle magas kordon művelés.
A borvidék sajátossága, hogy birtokrendszere elaprózott. A szőlőtermesztés 0,5 ha-os vagy még kisebb területű gazdaságokban folyik. A nagybirtok, a nagyüzem korábban sem volt jellemző erre a vidékre, s a térségben 1960-tól létrehozott nagyüzemek aránya a szőlő-bor ágazatban sohasem haladta meg a 20 %-ot.
A borvidék fajtái:
A filoxéravész után Magyarország több körzetében fejlődésnek indult az étkezési szőlőtermelés. Ekkor alakult ki a zalai csemegeszőlő-termesztő táj is. Főfajta a Chasselas volt.
A Zalai borvidéken nagyszámú, zömmel fehérborszőlő-fajtát termesztenek. Jellegzetesebbek közülük az Olaszrizling, mely az összes szőlőterület több mint 50 %-át foglalja el, valamint a Rizlingszilváni, a Zöld veltelini, a Chardonnay és a Zalagyöngye.
A Zalai borvidék mindkét körzetében jelenleg ajánlott fajták: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Királyleányka, Cserszegi fűszeres, Sauvignon, Chardonnay; engedélyezett fajták: Zöld veltelini, Zengő, Zenit, Rajnai rizling, Nektár, Pinot blanc, Leányka, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó(Portugieser), Merlot, Zweigelt.
A Zalai borvidék hegyközségei, illetve hegyközségi tanácsa a hatályos fajtarendelet jelentős átalakítására tett javaslatot az alábbiak szerint:
• Balatonmelléki körzetben ajánlott fajták: Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Királyleányka, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Sauvignon, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Pinot noir; engedélyezett fajták: Ezerfürtű, Irsai olivér, Kövidinka, Leányka, Nektár, Pinot blanc, Pintes, Tramini, Zengő, Zenit, Zöld veltelini, Kékoportó(Portugieser), Zweigelt.
• Muravidéki körzetben ajánlott fajták: Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Királyleányka, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sauvignon, Szürkebarát, Tramini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir; engedélyezett fajták: Ezerfürtű, Nektár, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rizlingszilváni, Sárga muskotály, Zenit, Zöld veltelini, Kékoportó(Portugieser), Zweigelt.
A borvidék borai:
A borvidék klímaviszonyaiból és elsősorban a magasabb csapadék mennyiségéből logikusan az következik, hogy az itt termett borok magasabb savtartalmúak, keményebb karakterűek. Ezt bizonyítják azok a tények, amelyek jelentős mennyiségű innen származó bor pezsgőkészítés céljára való felhasználásáról tanúskodnak. Nyilvánvaló, hogy a pezsgőgyártásra használt borok megbízhatóan mentesek voltak a direkt termő szőlőfajták boraitól.
A kisebb árutermelők borai a mai napig nehezen jutnak el a szélesebb fogyasztóközönséghez, mert a tájban nem nagyon fordul elő integrátori feladatot ellátó nagyüzem.
Néhány jelentősebb szőlő-bortermelővállalkozás a divatos, mai ízlést követő fajták és bortípusok mellett helyi jelentőségű fajtákkal is próbálkozik (pl. Pintes).
A borvidék elsősorban a fehérborairól nevezetes, bár az ajánlott és kiegészítő fajták között a vörösborszőlő-fajták is megtalálhatók.
Látnivalók:
Letenye nevezetessége az 1800 körül épült késő barokk stílusú fogadó, valamint az 1765-ben épített római katolikus templom.
Zalakaroson a termál- és gyógyfürdő mellett érdemes megnézni a romantikus stílusú római katolikus templomot (1850).
Tátikai vár látképe
Zalaszántó Tátika hegyén középkori vár található (1248) és a Tatár-kúti út mentén a "kunhalom". Idetartozik a védett Tátika ősbükkös, mint természeti érdekesség.
Zalaszentgróton nevezetes a barokk stílusú római katolikus templom (1753) védett oltárképekkel és gótikus faszobrokkal, a Gyógypedagógiai Intézet (barokk, 1787) domborműves faragott ajtókkal, a romantikus "Öreg kőhíd" stb.
A sokak számára ismeretlen zalai dombvonulatok az év minden szakában kitűnő kirándulási lehetőséget kínálnak.

  Noé Borház Dötkön

Boronapincék sora bizonyítja, hogy több mint 100 éves borászati hagyományokra tekintenek vissza a zalai dombok. A népi építészet e jellegzetes képviselőivel ma már csak ezen a vidéken találkozhatunk. A boronapincéket szálfákból ácsolták össze, kívül-belül agyaggal tapasztották. Ma már csak mutatóban áll közülük néhány - az elmúlás különös hangulatát árasztva. A terület 1998-as borvidékké válásával ismét remény van arra, hogy az itt található értékek méltó kezekbe kerülve, megőrződjenek.
A borvidéken működik a Zalai Borút Egyesület.

Easyweb